Október végén, az ősz kezdetén,
elmerülök a múlt tengerén!
Az évek távlatából képek sokasága
villódzik szemem előtt, s sorra jelennek
meg ma már nem élő Szeretteim.
Mosolygó arcuk, minden régi mozdulatuk
kedves emlékeket idéz,
amikor még együtt voltunk: Ők meg én!
Nem beszélnek nekem, csak intenek,
menjél tovább, s majd, ha kell,
újra együtt lesznek velem!
Lenkey Tibor, Som, 2022. 10.25-én 11,08